Csere-bere

Minden változik, minden más
már nem olyan az ifjúság,
a gyerekkor,
az aggkor,
legalább akkor én legyek ugyanaz
kinek a szép szavak útravalót adnak,
s kötöttem fel a talpamra,
mint a rugót, és ugrok,
pattogok, mint egy bőrlabda.
De rúghattok is míg hálóba érek,
a kapus meg engem hibáztatva
majd kivisz a kispadra,
és szól: sporttárs, csere labdát kérek!

Paszternák Éva