Szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól
NYÍRKARÁSZ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
15/2006.(XII. 29.) egységes szerkezetbe foglalt
re n d e l e t e
a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó
ellátások helyi szabályairól
Nyírkarász Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2), 10.§ (1), 25. § (3), 26. §, 32. § (1), illetve (3), 37/D.§ (5), 38. § (9), 43/B (1) és (3), 45 § (1), 46. § (1), 47. § (1), 50. § (3) bekezdésében, valamint a 92.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Rész
Általános Rendelkezések
1. §
A rendelet célja
E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. Célja továbbá, hogy meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit és igénybevételének rendjét.
2. §
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed
(1)a.) Nyírkarász községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakcímmel – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:
– magyar állampolgárokra,
– bevándoroltakra,
– a letelepedettekre,
– a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre;
b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.
(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.”
(3) a) A 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adtainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
b)A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
c) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.
3. §.
Az ellátások formái
(1) A szociális rendelet hatálya a következő ellátásokra terjed ki:
a) pénzbeli ellátások:
– rendszeres szociális segély,
– lakásfenntartási támogatás,
– átmeneti segély,
– temetési segély;
b) természetbeni ellátások:
– lakásfenntartási támogatás,
– átmeneti segély,
– temetési segély,
– közgyógyellátás: a szoc.tv 50.§ (3) bekezdése alapján,
– köztemetés.
(2) Szociális alapszolgáltatások:
– étkeztetés,
– házi segítségnyújtás,
– családsegítés,
– jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
– nappali ellátás ( idősek klubja),
– támogató szolgáltatás.
II. Rész
Eljárási rendelkezések
4. §.
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.
(3) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap, egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelme.
(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a munkáltatói igazolást, munkanélküli járadékról az ellátás folyósítását igazoló szelvényt, TB ellátások esetében az ellátást igazoló szelvényt, vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a mód. 63/2006. (III.27.) Korm. számú rendelet 1. számú melléklete szerinti formában kell nyilatkozatot tenni a havi átlagos nettó jövedelemről.
(5) Ha a hatóság hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – különösen a vagyoni és jövedelmi viszonyok – megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(8) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott – ha jogszabály másként nem rendelkezik – ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(7) Ha az ellátást megállapító szerv a (6) bekezdésben (Szt. 10. § (2) bekezdésében) foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.
(8) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.
(9) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.
(10) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell folyósítani postai úton vagy átutalással. Külön kérelem esetén a szociális ellátás a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethető.
(11) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.
(12) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.
III. Rész
Pénzbeli ellátások
Rendszeres szociális segély
5. §.
A rendszeres szociális segélyre az Szt., valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kall alkalmazni.
6. §
A rendszeres szociális segélyre jogosultak- kivéve az egészségkárosodott személyeket – együttműködési szabályaira vonatkozó rendelkezések, az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei és a beilleszkedést segítő programok típusai
(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködni köteles.
Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv a : Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata (4544 Nyírkarász, Szabadság tér 1.).
(2) A jegyző a kérelmezőt tájékoztatja a kérelem benyújtásakor
– a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint
– az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről (az együttműködés vállalásáról a kérelmezőt nyilatkoztatja).
(3) A rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a jegyző megküldi a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatának.
(4) A segélyezett személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Szociális támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatánál megjelenni.
(5) Megjelenéskor nyilvántartásba veteti magát, mely nyilvántartás a személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is kell, hogy tartalmazza. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (4)- (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata 10 munkanapon belül írásban felszólítja a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésére. Ha a segélyezett együttműködési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül ismételten nem tesz eleget a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata minden hó 25. napjáig írásban tájékoztatja a jegyzőt.
(6) A Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata a nyilvántartásba vételkor tájékoztatja a segélyezettet az együttműködési kötelezettség feltételeként előírt beilleszkedési program elkészítésének menetéről, annak típusairól és az együttműködés eljárási szabályairól.
(7) A Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a segélyezett személy bevonásával, kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
(8) A Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezett személlyel és három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót vezet.
(9) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) kapcsolattartás a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatával,
b) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély, stb.),
c) segélyezett és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése érdekében egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson való részvétel,
d) csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás,
e) az 55. életévet betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés,
f) a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére tanácsadás,
g) képzéssel, átképzéssel, továbbtanulással, pályaválasztással, kapcsolatos tanácsadás, a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló tanácsadás,
h) információs szolgáltatás és ügyintézés segítése pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, a helyben igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a nem helyben igényelhető ellátások igénybevételének módjáról,
i) jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi tanácsadás megszervezése,
j) szintentartás- ,karbantartás-, társadalmi integráció erősítése érdekében: egészségügyi-szociális-mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés, tanácsadás.
(10) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
– a program tartalmát,
– a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg,
– azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszűnését jelentik.
(11) Amennyiben a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat nem teljesíti, a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata köteles írásban tájékoztatni a jegyzőt.
(12) A Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata a tárgyévet követő év január 31. napjáig írásos értékelést készít, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.
(13) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki:
– a megadott határidőn belül nem jelenik meg a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatnál, ott a nyilvántartásba vételét elmulasztja,
– a beilleszkedést segítő programról nem köt írásos megállapodást a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatával,
– nem teljesíti a programban foglaltakat,
– a háromhavonta esedékes megjelenési kötelezettségét nem teljesíti.
(14) A megadott határidők elmulasztása esetén a segélyezett az elmulasztott határidőtől számított 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő a Szociális Támogató, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatához.
(15) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét első alkalommal megszegi, akkor a jegyző írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére.
(16) Meg kell szűntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
Lakásfenntartási támogatás
7. §.
(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a) az Szt. 38. § (2)-(4), (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerinti
jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás),
b)önálló ellátásként e rendelet 13. § – 15. §-ában meghatározott feltételek szerinti
jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).
(2) A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. Ahol a támogatás esetében az elismert havi költségre, a lakásnagyságra, valamint a támogatás havi összegére vonatkozóan a hatályos Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.
Helyi lakásfenntartási támogatás
8.§
(1) Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri.
(2) A lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó költség szorzata.
(3) Az egy négyzetméterre elismert havi költség 2007. évben 425.- Ft, ezt követően évente a költségvetésről szóló törvényben kerül meghatározásra.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság megegyezik az Szt. 38.§.(4) bekezdésében foglalt lakásnagysággal.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500.- Ft .
9.§
(1) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell az Szt. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatairól, a lakás nagyságáról, a háztartásban együtt élők számáról, arról, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása hat hónapra történik.
(3)A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A kérelmet évente kétszer lehet benyújtani.
Átmeneti segély
10. §
(1) Alkalmanként átmeneti segélyt azon szociálisan rászorult személy részére állapíthat meg a Képviselőtestület, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen:
a) munkanélküli és semmilyen egyéb ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik,
b) betegségéből eredő jelentős jövedelem kiesés miatt anyagi nehézségbe kerül,
c) elemi kár érte
d) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal stb.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(3) Az átmeneti segély alkalmanként – a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.
(4) A hatáskör gyakorlója a Képviselőtestület.
(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem alapján egyébként nem lenne jogosult, feltéve azonban, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott mérték másfélszeresét.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset:
a) hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás, betegség miatt a havi gyógyszerkiadás nagy mértékű megnövekedése, gyógyászati segédeszköz beszerezése, szanatórium, egyéb orvosi ellátás igénybevétele, kórházi ápolás, feltéve hogy a kérelmezőnek nincs közgyógyellátási igazolványa,
b) elemi kár,
c) baleset, rendkívüli haláleset,
d) a kérelmező 1 hónapot meghaladóan semmilyen ellátásban nem részesül (nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése, stb.)
(7) Sürgős szükség esetén – elemi kár következtében élelmiszer, ruházat hiánya -, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg. A polgármester a döntéséről, annak indokoltságáról a legközelebbi ülésen tájékoztatást ad.
11. §
(1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) jövedelemnyilatkozatokat,
b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot,
c) a létfenntartást veszélyeztető, valamint a többletkiadást előidéző körülmény igazolását.
(2) Az átmeneti segélyt – amennyiben az eljárás során a kérelemből kiderül, hogy közüzemi díjak, intézményi térítési díjak fizetéséhez szükséges – közvetlenül készpénzfizetés nélkül a tartozás kiegyenlítésére kell átutalni.
(3) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.
Temetési segély
12. §
(1) Az Szt. 46. §-a szerinti temetési segély azon kérelmező részére adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát nem haladja meg.
(2) A temetési segélyt a temetés napját követő hat hónapon belül lehet igényelni.
(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalba.
(5) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező nyilatkozatát, hogy, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült-e,
b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,
c) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli
hozzátartozója nevére kiállított számla egy példányát.
(6) A temetési segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
13. §
Szociális ösztöndíj:
(1) Nyírkarász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete pénzügyi lehetősége függvényében csatlakozik az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére létrejött Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz.
(2) Nyírkarász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a mindenkori Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati kiírást, ha az abban résztvevők részére anyagi támogatást biztosít a központi költségvetés.
(3) Szociális ösztöndíjban részesíthető az a Nyírkarász községben állandó lakóhellyel rendelkező pályázó, aki
a) államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben, egysége, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatja tanulmányait,
b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(4) A kérelmek rangsorolásakor és elbírálásakor, előnyben kell részesíteni azt a szociálisan hátrányos helyzetű pályázót,
a) aki árva, félárva,
b) akinek családjában az eltartottak száma 3 vagy több fő,
c) aki kollégiumi ellátásban nem részesül.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Képviselő-testület pályázónként eltérő ösztöndíjat állapíthat meg, melynek értéke 1.000.-Ft-tól 5.000.-Ft-ig terjedhet.
IV. Rész
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátás
14. §
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, akinek:
a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, és
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (méltányossági)
(3) Szociálisan rászorult az az igénylő, akinek nincs:
a) az életvitelszerűen lakott lakóingatlanán kívül más ingatlana (telek, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség), továbbá
b) nincs a használatában – tulajdonjogtól függetlenül – 500.000 Ft-ot meghaladó értékű gépjármű, tehergépjármű.
(4) Az (3) bekezdésben szabályozott szociális rászorultságról a kérelmezőnek írásban nyilatkoznia kell.
(5) Ha az önkormányzat vitatja a szociális rászorultsági nyilatkozatban leírt gépjármű, tehergépjármű értékét, úgy a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket.
(6) A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
(7) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
(8) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell a jövedelemigazolásokat valamint a háziorvosi igazolást.
(9) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve – személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén – az intézmény orvosa (háziorvos) igazolja.
Köztemetés
15. §.
(1) Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a./ nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b./ az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye a települési önkormányzat volt, akkor az önkormányzat
a./ a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) A települési önkormányzat különös méltányosságból a (2) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség alól
a./ részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
b./ egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 120 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.
V. Rész
A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei
16. §
(1) Az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás
megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
VI. Rész
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások szociális alapszolgáltatások
17. §.
(1) Az önkormányzat illetékességi területén a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális
alapszolgáltatások:
a.) nappali ellátást nyújtó idősek klubja,
b.) szociális étkeztetés
c.) házi segítségnyújtás
d.) családsegítés
e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
f.) támogató szolgáltatás
(2) A szakosított ellátások körében az önkormányzat az ápolást, gondozást nyújtó Idősek Otthonát működteti.
Étkeztetés
18. §
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a./ koruk,
b./ egészségi állapotuk,
c./ fogyatékosságuk, pszichiátria betegségük,
d./ szenvedélybetegségük, vagy
e./ hajléktalanságuk
miatt.
(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 40. életévet.
(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvőbeteg, stb.
(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.
(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.
(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
(7) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.
(8) Az önkormányzat az étkeztetést
– a Váci Mihály Általános Iskola, Óvoda Intézményében működő főzőkonyhán igénybe vehető étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint
– az étel házhoz szállításával biztosítja.
(9) A kérelmeket az Idősek Otthonának az Intézményvezetője bírálja el.
Házi segítségnyújtás
19. §
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a./ az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b./ az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.
(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.
(6) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek kérelmeznie kell a jövedelemvizsgálatot.
(7) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot ápolást, gondozást nyújtó vegyes profilu intézmény keretén belül működő Idősek Otthona (Nyírkarász, Fő út 21/A.) intézmény útján látja el.
(8) A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.
Jövedelemvizsgálat az étkeztetés, házi segítségnyújtás igénylése esetén
20. §
(1) Az ellátás igénybevételét megelőzően az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.
(2) A jövedelemvizsgálat során az Szt. 119/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A jövedelemvizsgálatot
a./ étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,
b./ házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.
Családsegítés
21. §
(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d./ a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,
e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a./ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b./ a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható.
(4) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Kistérségi szinten működő Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében működő Intézmény (székhelye: 4564 Nyírmada, Kossuth út 49.) működtetésével látja el.
(5) A családsegítés az egyén és a család számára nyújtott térítésmentes szolgáltatás.
(6) A kérelmeket az Intézmény vezetője bírálja el.”
22. §.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú személyek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) Ennek keretében kell gondoskodni segélyhívás esetén az ügyeletes házi gondozó helyszínen történő azonnali megjelenéséről, a felmerült probléma megoldása érdekében intézkedések megtételéről, szükség esetén egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezéséről.
(3) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról társulási megállapodás keretében gondoskodik. Az ellátás iránti kérelmekről – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtva – az intézményvezető dönt.
23. §.
Támogató szolgáltatás
(1 ) A támogató szolgáltatás keretében az önkormányzat a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátását segíti, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésében, életvitelük önállóságának megőrzése mellett speciális segítségnyújtás biztosításával.
(2) A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül intézményfenntartó társulás formájában biztosítja.
(3) Az ellátás iránti kérelmekről – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtva – az intézményvezető dönt.
VII. rész
Szakosított ellátások
24. §.
Idősek Otthona
(1) Az Idősek Otthona ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de folyamatos ellátásuk az alapellátás keretében nem biztosítható. Az igénylők egészségi állapotát a háziorvos igazolja.
(2) Az Idősek Otthonába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud magáról gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki az ápolását elláthatná.
(3) Soron kívüli elhelyezést kell biztosítani a jogosultnak, ha azt az életét, vagy testi épségét veszélyeztető körülmény indokolja.
(4) Az Idősek Otthona az ellátottak részére teljes körű ellátást biztosít az átlagot jóval
meghaladó elhelyezési körülmények között.
(5) Az intézménybe történő felvétel iránti kérelmet határozott vagy határozatlan időtartamra szólóan az intézményvezetőhöz kell benyújtani az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelemben foglaltakról környezettanulmányt kell készíteni.
(6) A kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének megállapítását az Szt. 68 /A§-ban foglaltaknak megfelelően.
(7) Ha a gondozási szükséglet szakértői vélemény alapján a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető kérelmezi a jövedelemvizsgálat elvégzését a Polgármesteri Hivatalban. A jövedelemvizsgálat keretében meg kell vizsgálni az ellátást igénylő vagyoni helyzetét is.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele
25. §.
(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető dönt és döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését
a./ a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,
b./ a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,
c./ a bírói ítélet,
d./ az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,
e./ az intézményvezető intézkedése,
f./ az Szt. 94/B. § szerinti esetben a megállapodás
alapozza meg.
(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az (1) bekezdés szerinti döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz (önkormányzat képviselő-testülete) fordulhat.
(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezését kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. Nem kell az ellátottal írásbeli megállapodást kötni családsegítés esetén.
(5) A megállapodásnak az Szt. 94/B. (2) bekezdésében meghatározottakat kell tartalmaznia.
(6) Az ellátás megszüntetésének és megszűnésének eseteire az Szt. 100. – 104. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
26. §.
Térítési díjak
(1)A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület évente a térítési díjakról szóló külön rendeletben állapítja meg.
(2) A bentlakásos intézmény igénybevételével kapcsolatos személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai és az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani a 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet szabályainak alkalmazásával.
(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő jogosult havi jövedelmének 80 %-át.
(4) A fizetésére kötelezettek köre:
– az ellátást igénybe vevő jogosult,
– a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
– a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy
(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki:
a.) jövedelemmel nem rendelkezik,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja az Szt. 119/C § szerinti jövedelemvizsgálat alapján jövedelemmel nem rendelkezik,
c) bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
27. §.
(1) A bentlakásos intézményi ellátást meg kell szüntetni, ha:
– a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
– a házirendet súlyosan megsérti,
– intézményi elhelyezése nem indokolt.
(2) Ha a megszüntetéssel a jogosult nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
VIII. rész
Szociálpolitikai kerekasztal
28. §.
(1) A képviselő-testület az Szt. 58/B.§. (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.
(2) A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
– Idősek Otthona intézményvezetője,
– Nevelési-oktatási intézmény vezetői,
– Szociális alapellátásban foglalkoztatott közalkalmazottak,
– Polgármesteri Hivatal Szociális és gyámügyi ügyintézője,
– Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,
– Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök
– Egyházak képviselői,
(3) A Szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal tart ülést.
IX. rész
Hatásköri Rendelkezések
29. §.
(1) A Képviselőtestület a polgármesterre ruházza az alábbi szociális ellátásokra vonatkozó hatáskörét:
a) lakásfenntartási támogatás
b) temetési segély
(3) Az Idősek Otthonába történő felvételről, a szociális étkeztetésről, a házi segítségnyújtásról és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt.
X. rész
Záró rendelkezések
30. §.
(1) Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Nyírkarász község Polgármesteri Hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel.
(2) A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a mindenkor hatályos 1993.évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
