Kereszt és Madár

Madárka kuporog bús fakeresztre,
apró körmeit törzsébe vájja,
valamit remél szárnyaszegetten,
fázik, s az elhullt magvakat várja.

A kereszt örömmel áll, tűrve
a madár éles körmeit,
fészek híján csak vendégül látja,
és törzsébe szívja könnyeit.

Az árva, szegény nem sejthet semmit,
a kereszt gyökere valamit rejteget,
élő fa ő, csak szép ágait,
lefűrészelték az emberek…