Gyermekvédelem helyi szabályairól
NYÍRKARÁSZ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
9/2006.(V. 10.)
re n d e l e t e
a gyermekvédelem helyi szabályairól
Nyírkarász Község Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 18. §, 19. §, 21. §, 29. §, 31. §, és a 131. §-ának felhatalmazása alapján, figyelembe véve a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005.évi CXXVI. törvényben foglaltakat, az alábbi rendeletet alkotja:
I. rész
A rendelet célja
1. §.
A rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembevéve a feltételrendszert és az eljárásokat szabályozza.
A rendelet hatálya
2. §.
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Nyírkarász Község Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeikre is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral jár.
Ellátási formák
3. §
(1) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeni ellátások:
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
– rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
– gyermekjóléti szolgáltatás
– gyermekek napközbeni ellátása
– gyermekek átmeneti gondozása
II. rész
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Pénzbeli ellátások
4. §.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására a hatályos Gyvt.19. §. szabályait kell alkalmazni.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre irányuló kérelmeket a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a polgármesteri hivatalba.
(3)Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmek esetén 1 év.
(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a munkáltatói igazolást, a munkanélküli járadékról az ellátás folyósítását igazoló szelvényt, TB ellátások esetében az ellátást igazoló szelvényt, vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelemről. / 32/1993. (II.17.) Korm.rendelet 1. számú melléklete/
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
5. §.
(1) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen:
a) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül;
b) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el, a gyermek családba történő visszakerülésének érdekében;
c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig;
d) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmenti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.
(2) A rendkívüli támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a) és d) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni.
(3) A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (a családban bekövetkezett haláleset, baleset, a család lakásában bekövetkezett elemi kár, a gyermek súlyos betegsége) a jövedelem vizsgálatától el lehet tekinteni.
(4) Az egy naptári évben legfeljebb 2 alkalommal igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál.
Természetben nyújtott ellátások
6. §.
.
(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alapvető élelmiszerek, közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására is felhasználható. Erről a határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
(3) Természetben nyújtott ellátás indokolt, ha;
– a kérelem természetbeni támogatásra irányul,
– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
III. rész
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Gyermekjóléti szolgáltatás
7. §.
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d) szabadidős programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységében való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása,
c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
a) családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítésére, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek-elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre,
b) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
c) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésre és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűntetése esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése.
8. §.
(1) Az önkormányzat a 7. §-ban meghatározott feladatait a Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) útján látja el, mely kistérségi társulás formájában a Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül működik.
(2) A Szolgálat tevékenységi körében a 7. §-ban meghatározott feladatain túl:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a község területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermekek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi szükséges intézkedéseket,
c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
f) ez irányú megkeresés esetében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
g) felkérésre környezettanulmányt készít,
h) kezdeményezi a képviselő-testületnél az új ellátások bevezetését.
A gyermekek napközbeni ellátása
9. §.
(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (Gyvt. 41. §. (1) bekezdés).
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
c) akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud az ellátásáról gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátását óvodában, iskolában kell biztosítani.
Gyermekek átmeneti gondozása
10. §.
(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról a (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (Gyvt. 45. §. (1) bekezdés)
(2) A gyermek átmenti gondozását a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel – teljes körű ellátással kell biztosítani, ha azt a szülő vagy más törvényes képviselő egészségügyi, életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését nem tudja megoldani.
(3) A gyermek átmenti gondozásának megkezdéséről a szülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell.
(4) A gyermek átmeneti gondozását az önkormányzat a Megyei Önkormányzattal kötött szerződés alapján biztosítja.
IV. rész
Az intézményi és a személyi térítési díjak
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja
11. §.
(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj.
Az intézményi térítési díj összegét külön rendelet határozza meg.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az étkeztetés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (4) bekezdésben meghatározott normatív, illetve a szociális rászorultságtól függő kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
(4) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig: (Gyvt. 148. §. (5) bekezdés)
a) az óvodás rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 100 %-át,
b) az a.) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
e) kollégiumi externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a-e.) pont együtt: normatív kedvezmény).
(5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti tartós nevelésbe vett gyermek után – gondozási helytől függetlenül – nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(7) A személyi térítési díjakat
– az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
– az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k), vagy más törvényes képviselő,
– az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő (a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni.
V. rész
Hatásköri és eljárási szabályok
12. §.
(1) Az önkormányzat a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.
(2) A jelen rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket
A 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. Az elektronikus úton benyújtott kérelmek elbírálása az írásbeli kérelmekkel azonos módon történik. Elektronikus ügyintézés nem teljesíthető.
(3) A (2) bekezdés szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni.
(4) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében – a Gyvt-ben foglalt kivételekkel – a jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelem esetén egy év.
(5) A Gyvt-ben és ezen rendeletben meghatározott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénz egyenérték megfizetésére.
A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.
Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
13. §.
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha e rendelet, vagy a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható.
(2) A jelen rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez kell benyújtani. Elektronikus úton beérkezett kérelmeket az írásban benyújtott kérelmekkel azonos módon kell elbírálni.
(3) Ha a Gyvt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:
a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,
b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.
Záró rendelkezések
14. §.
(1) Ez a rendelet 2006. május 10. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Gyvt. és a Szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezései alkalmazandók.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló
12/2005. (X.27.) rendelet hatályát veszti.
Félegyházi Gábor sk. Kovácsné Rutkai Katalin sk.
polgármester jegyző
