Szervezeti és Működési Szabályzat
NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
5/2011.(IV.18.)
r e n d e l e t e
a Képviselőtestület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
I. Bevezető rész
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. §-ának (5) bekezdése alapján a képviselőtestületnek az alakuló üléseiket követő féléven belül kell felülvizsgálniuk, megalkotniuk a szervezeti és működési szabályzatukat (a továbbiakban: SZMSZ).
(2) A fentiek alapján Nyírkarász községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Ötv. 16. § (1) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának az alábbi rendeletet alkotja:
II. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Nyírkarász község Önkormányzata önállóan – szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve – intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, s mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyírkarász Községi Önkormányzat
Székhelye: Községháza
Működése: Nyírkarász község közigazgatási területe
(3) A községi önkormányzat hivatalos pecsétje:
„Nyírkarász Község Képviselőtestülete” feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(4) Az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozó adatokat, valamint a választókerületek beosztásait az 1-es számú függelék tartalmazza.
(5) A községi önkormányzat jogi személy. A község választópolgárai a választott képviselőtestület által és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
(6) Az önkormányzat jelképei:
Nyírkarász község címere, zászlója, melynek leírását, valamint azok használatát a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.
(7) Helyi ünnepeink: március 15.
augusztus 20.
október 23.
A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi
ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. §
(1) Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(2) Az önkormányzat – a képviselőtestület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(3) Önkormányzati döntést a képviselőtestület – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. §
(1) a.) Az önkormányzat kötelező feladata gondoskodni:
– az egészséges ivóvízellátásról,
– az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
– az egészségügyi és szociális alapellátásról,
– a közvilágításról,
– a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
– köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
b.) egyéb a közszolgáltatások körébe tartozó feladatok:
– a településrendezés és településfejlesztés,
– az épített és természeti környezet védelme,
– a lakásgazdálkodás,
– a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,
– a helyi tömegközlekedés és köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,
– gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
– közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
– közreműködés az energia szolgáltatásban,
– a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
– az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.
A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át:
– a rendeletalkotás,
– szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
– a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
– a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
– a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
– önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
– intézmény alapítása,
– közterület elnevezése, emlékmű állítás,
– eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
– állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
– véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
– a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A § (2) bekezdésének b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
– amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(4) A képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
III. Fejezet
Az önkormányzat szervezetére, működésére vonatkozó szabályok
A Képviselőtestület
4. §
Az Önkormányzat Képviselőtestületének létszáma: 7 fő. A megválasztott települési képviselők száma 6 fő, 1 fő polgármester. A Képviselőtestület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
A Képviselőtestület alakuló ülése
5. §
(1) A képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.
(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőtestületet a választás végleges eredményéről. A polgármesternek és a települési képviselőknek az ünnepélyes eskütétele után átadja a megbízólevelet.
(3) A képviselőtestület az alakuló ülésen megállapítja a polgármester illetményét. Saját tagjai sorából – a polgármester javaslatára – titkos szavazással, minősített többséggel alpolgármestert választ és megállapítja annak tiszteletdíját.
A Képviselőtestület működésére vonatkozó szabályok
6. §
(1) A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes ülések időpontja általában minden hónap utolsó csütörtöke 17 óra; helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácskozója. A képviselőtestület július hónapban nyári szünetet tart.
(2) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester az alakuló ülésen ciklustervet terjeszt a testület elé. A program a község fejlesztését, az önkormányzati feladatellátás tartalmát, célkitűzéseit tartalmazza a rendelet 3. számú függelékben foglaltaknak megfelelően.
(3) A képviselőtestület ülésének helyéről, idejéről, napirendjéről – az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.
A Képviselőtestület ülésének előkészítése
7. §
(1) A képviselőtestület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülés meghívóit a polgármester írja alá. A meghívót és az írásos előterjesztést az ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. Rendkívüli esetben ettől a polgármester eltérhet, ekkor az ülés szóban, telefonon is összehívható. A szóbeli (telefonon történő) meghívást utólag, az ülésen kell igazolni.
(2) A képviselőtestületet össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára.
A polgármester köteles a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül a képviselőtestületet összehívni. Amennyiben összehívási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Ötv. 98. § (2) bekezdés f.) pontja alapján azt helyette a megyei közigazgatási hivatal vezetője hívja össze az ülést.
(3) A meghívóhoz csatolni kell a döntést igénylő anyagokat teljes terjedelemben.
(4) Az előterjesztéseket a napirendek előadói terjesztik elő.
(5) A jegyző gondoskodik az előterjesztések megfelelő előkészítéséről, összehangolásáról, valamint a meghívók és mellékleteinek időben történő kézbesítéséről.
(6) Az előterjesztés írásban vagy kivételes esetben szóban kerül benyújtásra.
Írásos előterjesztést kell készíteni:
– önkormányzati rendeletalkotás,
– intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
– gazdasági program,
– helyi népszavazás kiírása,
– képviselőtestület által meghatározott hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
– alapítvány létrehozása, esetén,
– önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
– társulások létrehozása, ahhoz való csatlakozás, abból való kiválás.
(7) Az előterjesztések összeállításának, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtásról történő beszámolás rendjét e rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.
(8) A képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző.
(9) Eseti jelleggel tanácskozási jog illeti meg a napirend tárgya szerinti előadókat, intézményvezetőket törvényességi észrevétel esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét, illetve képviselőjét.
A Képviselőtestület ülésének rendje
8. §
(1) A képviselőtestület ülése nyilvános. Az ülésen – a zárt ülés kivételével – bárki részt vehet, azonban a tanácskozás rendjét nem zavarhatja. A megjelentek számbavétele, a képviselőtestület határozatképességének megállapítása jelenléti ív csatolásával, s annak jegyzőkönyvben való rögzítésével történik. Az ülésen megjelenő állampolgároknak a hozzászólást a polgármester adja meg. A napirend előtti felszólalási szándékot a polgármesternek az ülést megelőzően legkésőbb 1 órával szükséges jelezni szóban. A hozzászólás csak a napirendi ponttal lehet kapcsolatos, s maximum 3 percig tarthat.
(2) A képviselőtestület:
a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor (Ötv. 12. § (4) bekezdés a.) pontja),
b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (Ötv. 12. § (4) bekezdés b.) pontja).
(3) Az érintett személyt nyilatkozatra kell felkérni, hogy hozzájárul-e a nyilvános tárgyaláshoz, amennyiben nem nyilatkozik, úgy zárt ülést kell tartani.
(4) Zárt ülés megtartását a képviselőtestület tagja, vagy a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.
(5) Zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyv-vezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.
(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak e rendelet 8. § (5) bekezdésében meghatározott személyek tekinthetnek be.
(8) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester ad. A tájékoztatás nem sérthet jogszabályi rendelkezést és a zárt ülés alapjául szolgáló érdeket.
Az ülésvezetés szabályai
9. §
(1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület összehívását, ülésének vezetését a pénzügyi bizottság elnöke látja el.
(2) A polgármester az ülés vezetése során:
– a jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e, név szerint kik maradtak távol,
– megnyitja az ülést,
– javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását,
– beszámol a felelősök jelentése alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb tárgyalásokról, intézkedésekről,
– lehetőséget ad a beszámolót készítőnek az írásos anyag kiegészítésére,
– napirendi pontonként az előterjesztések során külön-külön vitát nyit. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja. A hozott határozatot kihirdeti,
– biztosítja a tanácskozás rendjét,
– biztosítja, hogy a képviselők a jelenlévőkhöz kérdéseiket, felvetéseiket megtehessék.
A vita. A szavazás szabályai
10. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a.) az előadó a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b.) az előadóhoz a testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles megválaszolni.
(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc lehet és szigorúan a napirendhez kell kapcsolódnia. Ugyanazon napirend keretében történő ismételt hozzászólás a 1,5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról.
(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(5) Szavazategyenlőség esetén a testület a határozati javaslatot elutasította.
(6) Minősített többség szükséges a következő döntésekhez:
– rendeletalkotás,
– szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
– a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
– önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
– megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
– intézmény alapítása,
– a képviselő döntéshozatalból való kizárása,
– a testület önfeloszlatásának kimondása,
– a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztás miatt továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselőtestületi kereset benyújtása.
– az Ötv. 12. § (4) bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez, valamint
– hitelfelvételével,
– önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítése, megterhelése esetén.
(7) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.
A szavazás módja
11. §
(1) A képviselőtestület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselőtestület titkos szavazást tart az alpolgármester választásakor. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(3) Titkos szavazás esetén annak feltételeit az alábbi módon kell biztosítani:
– külön helyiség biztosítása a szavazólapok kitöltéséhez,
– urna biztosítása a szavazás igénybevételéhez.
A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság végzi.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
– a szavazás helyét, napját,
– a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
– a szavazás során felmerült körülményeket,
– a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.
(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
– a képviselőtestület önfeloszlatásának kimondásához,
– ha a képviselőtestület tagjainak többsége azt indítványozza.
(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
A polgármester utoljára szavaz.
(7) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és szó szerint ismerteti a döntést. Írásban előterjesztett döntési javaslat változtatás nélküli elfogadása esetén a szó szerinti ismertetés mellőzhető.
(8) A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselőtestület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.
A képviselőtestület döntései
12. §
(1) A képviselőtestület döntése:
a.) rendelet,
b.) határozat,
c.) alakszerű határozat nélküli tudomásulvétel.
(2) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
– a napirendek meghatározásáról,
– az ügyrendi kérdésekről,
– a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
– a képviselőtestületi tag interpellációjára adott válasz elfogadásáról,
– a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványok és
– feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról.
(3) A képviselőtestület rendeleteit és határozatait külön-külön naptári év elejétől folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) A képviselőtestület
a.) rendeletének megjelölése:
NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
…./…év (…hó..nap)
r e n d e l e t e
b.) határozatának megjelölése:
NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
…./…év (…hó..nap)
h a t á r o z a t a
(5) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
(6) A rendeletet meg kell küldeni a testület tagjainak, a Megyei Közigazgatási Hivatalnak,
a jegyzőnek, valamint annak, akinek azt jogszabály külön előírja.
(7) A határozatokat meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, valamint a végrehajtásért felelősöknek.
Rendeletalkotás
13. §
(1) A képviselőtestület rendeletének megalkotását kezdeményezhetik:
– a képviselőtestület tagjai,
– a bizottságok,
– a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság, az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző véleményét kikérve terjeszti a Képviselőtestület elé.
(3) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa – a jegyző irányításával – készíti el, melyet az illetékes bizottság véleményével kiegészítve kell a képviselőtestület elé terjeszteni. Minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző véleményét.
(4) A megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A rendelet kihirdetésének módja: A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Nyírkarász község Polgármesteri Hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel, melynek szövege a jegyzőnél megtekinthető.
(6) A rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A jelenleg hatályos rendeletek a 8.sz. függelékben kerültek rögzítésre.
Kérdezési jog és interpelláció
14. §
(1) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban, vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(2) Ha az interpelláció írásos benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. A válasz elfogadásáról a kérdező, illetve a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel külön dönt.
(3) A kérdés, vagy interpelláció alapján a képviselőtestület bármely képviselő javaslatára részletes vizsgálatot rendelhet el, melyről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz. A vizsgálatba be kell vonni a kérdező, interpelláló képviselőt.
(4) A Képviselőtestület a vizsgálat vezetésével megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az érintett bizottságát.
(5) A testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát minden képviselőnek – egyidejűleg – meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.
(6) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor interpellációját nem lehet előterjeszteni.
A képviselőtestület jegyzőkönyve
15. §
(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
– az ülés helyét és időpontját, a határozatképesség megállapítását,
– a jelenlévő képviselőket, valamint a tanácskozási joggal jelenlévőket,
– a távol maradt képviselők nevét, azt, hogy távolmaradását jelezte-e vagy sem,
– a napirendi pontokat a tárgyalás sorrendjében, a napirendi pontok előadóit,
– szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
– a kérdést feltevők nevét és mondanivalójuk lényegét,
– a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket,
– az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni:
a.) az eredeti példányhoz a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet.
A jegyzőkönyvet a jegyző évente bekötteti.
b.) a jegyzőkönyv másodpéldányát az ülést követő 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz kell megküldeni.
(4) A jegyzőkönyvet naptári év kezdetétől folyamatosan kell sorszámozni, beleértve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet is.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a képviselőtestületi előterjesztésekbe, az ülések jegyzőkönyveibe az állampolgárok betekinthessenek a betekintési jogot korlátozó, vagy kizáró jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével.
A képviselőtestület bizottságai
16. §
(1) A képviselőtestület állandó jelleggel
– 3 tagú pénzügyi
– 3 tagú ügyrendi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.
(3) A bizottság elnöke, valamint tagja nem lehet a polgármester, az alpolgármester, valamint a hivatal dolgozója.
(4) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
(5) A bizottságok működésére, határozatképességére, valamint a határozathozatalra a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A képviselőtestület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek során meghatározza a bizottság feladatait, létszámát és személyi összetételét.
(7) A bizottságok maguk határozzák meg működésük részletes szabályait, figyelembe véve az önkormányzati törvény, valamint az SZMSZ előírásait.
(8) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A bizottságok személyi összetételét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
17. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekinthető.
A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.
(3) A képviselőtestület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére 1 fő alpolgármestert választ.
(4) Az alpolgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(5) A képviselőtestület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(6) A képviselőtestület aljegyzőt nem nevez ki.
(7) A jegyzőt eseti távolléte esetén az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti.
(8) A polgármester főbb feladatait e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
A jegyző főbb feladatait e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
A polgármesteri hivatal
18. §
(1) A képviselőtestület önálló hivatalt tart fenn – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv, jogi személy.
Az önkormányzat költségvetése határozza meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(3) A hivatal munkarendje: hétfőtől-csütörtökig: 7:30 órától 16:00 óráig,
pénteken: 7:30 órától 13:30 óráig tart.
(4) A hivatal ügyfélfogadást tart: hétfőn és csütörtökön 8:00 órától 16:00 óráig,
kedden és pénteken 8:00 órától 12:00 óráig.
szerdán ügyfélfogadás nincs
A polgármester fogadóórát tart: hétfőn 8:00 órától 12:00 óráig.
A jegyző fogadóórát tart: hétfőn 13:00 órától 16:00 óráig.
(5) A hivatal működésével összefüggő részletes szabályozást a jegyző által, a polgármester egyetértésével a 2.számú melléklet szerinti Ügyrend tartalmazza.
A települési képviselő
19. §
(1) A települési képviselő a település egészéért, a község lakosságáért vállalt felelősséggel tevékenykedik.
(2) A testületi tagot a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét – kérelmére – a képviselőtestület megtéríti.
(3) A képviselőtestület tagjai részére anyagi lehetőségei függvényében tiszteletdíjat állapíthat meg. A tiszteletdíj megállapításáról és annak mértékéről az éves költségvetési rendeletében dönt.
A polgármester és az alpolgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
(4) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a testületi ülésen előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távol marad és távol maradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
A települési képviselő jogai és kötelezettségei
20. §
(1) A képviselő jogosult:
a.) részt venni a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,
b.) képviselni a képviselőtestületet a testület megbízása alapján,
c.) kezdeményezni, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a bizottság, a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntését,
d.) a testületi ülésen – önkormányzati ügyekben – felvilágosítást kérni a polgármestertől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől,
e.) tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén,
f.) közérdekű ügyben kezdeményezni a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül a hivatal köteles érdemi választ adni.
(2) A képviselő kötelessége:
a.) a képviselőtestület munkájában részt venni,
b.) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-étől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a hozzátartozó(k) vagyonnyilatkozatát,
c.) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek
d.) részt venni a képviselőtestület üléseinek az előkészítésében, valamint a vizsgálatokban,
e.) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud részt venni,
f.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni.
(3) A képviselő a vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Ötv. 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(4) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, ellenőrzésének szabályait az SZMSZ 6. számú függeléke, míg a vagyonnyilatkozatok kezelésének adatvédelmi szabályait a bizottság ügyrendje tartalmazza.
IV. Fejezet
Lakossági kapcsolatok
21. §
(1) A lakosság tájékoztatására, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében szükség szerint előre meghirdetett helyen és időben, témában falugyűlést lehet tartani.
Az állampolgárok, a helyben érdekelt szervek képviselői a jelenlévőkhöz kérdéseket, javaslatokat tehetnek.
(2) A falugyűlésre meg kell hívni a helyi intézmények vezetőit, s a különböző szervek vezetőit. A falugyűlésről a lakosságot a téma megjelölésével tájékoztatni kell, a polgármesteri hivatalnál elhelyezett hirdetőtáblán. A falugyűlésen a képviselőtestület tagjai is részt vehetnek.
(3) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselőtestületet.
(4) A képviselőtestület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(5) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselőtestület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.
(6) A közmeghallgatás előkészítéséről, szervezéséről a polgármester a képviselők bevonásával gondoskodik.
V. Fejezet
Társulások
22. §
(1) Az önkormányzat képviselőtestülete a feladatok hatékonyabb, célszerűbb megoldására – külön a polgármester által aláírt szerződés alapján – az alábbi társulásokban vesz részt:
– Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás
– Egészséges ivóvíz ellátásra: BAKARA Víz- és csatornaszolgáltató
– Felső Szabolcs- és Bereg Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
– Felső-Szabolcsi Viziközmű Beruházási Társulás
A szerződésben foglaltak végrehajtásáról évente a polgármester a költségvetési beszámoló tárgyalásakor számol be.
VI. Fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás
23. §
(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét, az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a.) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:
– számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
– meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,
– egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket, a lehetőségekkel, megfogalmazva a szükségletek sorrendjét.
A koncepciót a pénzügyi bizottság véleményezi.
b.) Második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben, az intézményvezetőkkel történt egyeztetés, a pénzügyi bizottság véleményezése után, az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja meg a testület.
(3) A polgármester a költségvetés időarányos teljesítéséről a jegyző által elkészített félévi beszámolót – az államháztartási törvény által előírt időben, illetve tartalom szerint – a képviselőtestület elé terjeszti. A gazdálkodás háromnegyedévi helyzetéről a következő évi költségvetési koncepcióval egy időben kell tájékoztatást adni.
(4) A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselőtestület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
(5) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követően terjeszti a képviselőtestület elé.
(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(7) Nyírkarász Község Önkormányzatának költségvetési szervei által 2010. január 1-től alkalmazott szakfeladatait a 3.sz. melléklet tartalmazza.
24. §
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
Az önkormányzatok tulajdonára vonatkozó rendelkezéseket a vagyonrendelet tartalmazza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat, az általa kötött szerződésekről a képviselőtestületnek utólagosan beszámol.
(3) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
VII. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
25. §
(1) Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
(2) A népszavazás kiírását a polgármesternél a község választópolgárai 25%-ának írásban kell kezdeményeznie a téma megjelölésével.
(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselőtestületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét (képviselőit), akik tanácskozási joggal vesznek részt a képviselőtestület ülésén.
(4) A helyi népszavazás eredményeit tárgyaló képviselőtestületi ülésen az aláírást gyűjtők képviselője(i) tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(6) A népi kezdeményezés előterjesztésére – a polgármesterhez – a község választópolgárainak 10%-a szükséges.
(7) Az aláírást gyűjtő íveket a jegyző hitelesíti. Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított 30 napig lehet. Az első aláíró egyben igazolja az aláírás gyűjtésének a megkezdési időpontját (év, hó, nap), az utolsó aláíró az ív lezárásának időpontját (év, hó, nap) igazolja.
(8) Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek, aki az ívek alaki és tartalmi ellenőrzésére azokat a jegyzőnek átadja.
(9) A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, szavazókörökről, a választási szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(10) A képviselőtestület a helyi népszavazás kiírásakor az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet. A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság tájékoztatja a képviselőtestületet.
VIII. Fejezet
A felterjesztési jog
26. §
(1) Az Ötv. 101. § (1) bekezdésében meghatározott felterjesztési jogot a képviselőtestület, illetve esetenként felhatalmazással a polgármester gyakorolja.
(2) A polgármester a felterjesztési jog gyakorlásához a témakör szerinti bizottság véleményét kikéri.
(3) A polgármester a felterjesztési jog gyakorlásáról a legközelebbi képviselőtestületi ülésen beszámol.
IX. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
27. §
(1) Az SZMSZ a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az ülést követő napon való közzététellel kerül kihirdetésre, melynek szövege a jegyzőnél megtekinthető. Az SZMSZ a kihirdetéssel lép hatályba.
(2) Az SZMSZ 1.sz. melléklete a Képviselőtestület és a Bizottságok átruházott hatáskörei; 2.sz.melléklete a Polgármesteri Hivatal ügyrendje. Az SZMSZ szerves részét nem képező, tájékoztatásra szolgáló függelékek száma 8 db.
(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az 5/2007.(III.23.) rendelet, valamint a 12/2009.(XII.29.) rendelet.
